A legfrissebb jelek szerint súlyos pénzügyi szankciós javaslatot fogalmaz meg vasárnap az Európai Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács felé a magyar jogállamisági eljárásban, de nyitva hagyja az ajtót arra is, hogy ha a következő 1-3 hónapban a magyar kormány felőli felajánlások a gyakorlatban is megvalósulnak, akkor még elkerülhető legyen a szankciók tényleges foganatosítása. Euró tízmilliárdok sorsa, folyósításának ütemezése múlik a következő hónapok fejleményein, és mivel sok a zaj az ügyhalmazban, röviden összefoglaljuk, hogy mire kell igazán figyelni.
A forint keddtől kezdve jelentősen gyengült elsősorban az EU-s pénzekkel kapcsolatos kedvezőtlen hírek hatására. Péntek délelőtt azonban különösebb hír nélkül jelentős erősödést, már-már szárnyalást mutatott a hazai deviza.
Vasárnap dönt az Európai Bizottság arról, hogy olyan javaslatot fogalmazzanak-e meg a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, miszerint visszatartsanak-e uniós forrásokat Magyarországtól – mondta el a testület az RTL Híradónak. Ekkor dönt a Bizottság a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás folytatásáról – írja a hvg.hu.
Minden eddig megjelent információnál is sokkal több EU-pénz blokkolására tehet javaslatot Magyarország kapcsán az Európai Bizottság a vasárnapi döntéskor – jelezte két névtelen forrás a Reutersnek a testület háza tájáról. A hírre a forint újabb ütést kapott a délutáni kereskedésben.
Nem elégedett az Európai Bizottság a magyar kormány által eddig felajánlott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport függetlenségi kereteivel, valamint a közbeszerzési szabályok szigorával, ezért vasárnap este tovább lépteti a szankciós szakaszba a jogállamisági eljárást és a 2021-2027-es felzárkóztatási pénzek mintegy 30-40%-ának megvonását javasolhatja a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, amely karácsonyig még adhat időt a pénzvesztés elkerülésére – rajzolódik ki a napi.hu brüsszeli információk alapján írt cikkéből.
Vasárnap dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról – értesült brüsszeli forrásoktól a Népszava.
Az uniós támogatások kiszabadításáért cserébe újabb komoly garanciákat ígért a korrupcióellenes lépések terén a magyar kormány az Európai Bizottságnak - értesült a Népszava.
Az 5100 milliárd forintnyi programblokkolással és a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak megtiltandó EU-forrásokkal kapcsolatos kemény brüsszeli fenyegetések után mozgásba lendültek Budapesten a dolgok, hiszen több, mint száz javaslatot küldött ki a magyar kormány az Európai Bizottságnak és ezek után „hirtelen olvadás következhet be Budapest és Brüsszel között a korábban hűvös jogállami vitában” – írja vasárnap esti cikkében a német Der Spiegel. Ennek egyik jeleként az Európai Bizottságtól olyan választ kapott a lap, hogy bár "Nem állítjuk le az eljárást, de mi sem ragaszkodunk a kiindulási helyzetünkhöz”. Közben az Európai Parlament felől továbbra is adott a nyomás, hogy ne kössön rossz kompromisszumot Ursula von der Leyen Orbán Viktor kormányfővel, mert egy ilyen a bizottsági elnökasszony újraválasztásának is keresztbe tehet.
A legfrissebb jelek arra utalnak, hogy a Magyarországgal szemben megindított jogállamisági eljárás folytatásáról fog dönteni szeptember 21-én az Európai Bizottság, azaz átlép a szankciós szakaszba a procedúra, de ha a rákövetkező hetekben a kormány teljesíti az összes, állítólag 17 vállalását, akkor még a konkrét pénzügyi szankciók előtt, legkésőbb év vége körül lezárulhat az eljárás. Éppen ezt a célt sugallta tegnapi Facebook-posztjában Varga Judit igazságügyi miniszter is, azaz még a cseh soros elnökség alatt záruljon le az eljárás, hogy így kinyíljon a magyar helyreállítási és felzárkóztatási EU-programok elfogadásának és majdani kifizetésének lehetősége. Ma reggeli posztjában pedig azt is jelezte a miniszter, hogy Brüsszelbe utazik uniós biztosokkal tárgyalni. Közben a Portfolio információi szerint tényleg erős intézményi keretekkel rendelkezne az az új független korrupcióellenes hatóság az EUTAF koordinálása mellett, amelynek legkésőbb november 21-ig tartó felállítására egy friss kormányhatározatban vállalt kötelezettséget a kormány.
Az elmúlt hónapokban több ügyben előrelépés történt a magyar hatóságokkal, de még mindig maradtak nyitott kérdések, így a korrupcióelleni küzdelem, a megfelelő audit és kontroll rendszerek, sőt oktatási kérdések is – jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője az EUobserver kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mi áll a magyar helyreállítási program elfogadásának útjában a jogállamisági vita kapcsán. Közben a cseh Európa-ügyi miniszter éles hangú Reuters-interjúban üzente, hogy a magyar kormánynak előbb változtatnia kell a jogállamisági kereteken ahhoz, hogy pénzhez jusson; a napi.hu összefoglalója pedig azt vázolta, hogy a különböző területeken a viták még hetekig-hónapig elhúzódhatnak az Európai Bizottsággal, így leghamarabb csak jövő tavasszal érkezhetnek EU-pénzek Magyarországra. Azt is leírták, hogy információik szerint a jogállamisági viták kapcsán a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknak pedig nagyjából a 40 százaléka lehet valódi veszélyben, ami kalkulációink szerint mintegy 4 ezer milliárd forintot jelentene. Közben a Portfolio brüsszeli háttérinformációi szerint ezekben a napokban kellene megérkeznie az első olyan jelzéseknek a Bizottság elnöki kabinetjéből, hogy a szakértői stábok például a jogállamisági eljárásban a megállapodás felé haladhatnak-e, vagy nem. Utóbbi azt jelentené, hogy szeptember 22-ig a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács elé viszi a vitát, megjelölve, hogy mely területeken konkrétan mi a probléma a magyar pénzosztási keretekkel és ezért milyen pénzügyi szankciókat javasol. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el, melyik irányba haladnak a folyamatok, feltehetően Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szeptember 14-i, az Európai Parlament előtt tartandó évértékelő beszédében küld majd kifelé szignált az EP-képviselőknek, a közvéleménynek, és a piacoknak.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy senki sem beszél kifelé, senki sem szivárogtat a magyar kormány által hétfőn éjjel Brüsszelbe küldött jogállamisági válaszlevél kapcsán, és még az illetékes uniós biztos sem hajlandó a levél tartalmáról részleteket megosztani az őt megválasztó Európai Parlamenttel – rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei alapján. Ez nem teljesen meglepő, mert már az Európai Bizottság által július 22-én Budapestre küldött, a súlyos pénzügyi szankciókat is felvillantó levél tartalma sem szivárgott ki, ugyanis a Portfolio információi szerint a kormány és a Bizottság illetékesei július közepén megállapodtak: nem kommunikálnak kifelé, hogy a tárgyalások bizalmas jellegű légkörét meg lehessen őrizni.
Intenzív egyeztetéseket követően elküldte a magyar kormány a válaszlevelét az Európai Bizottságnak a jogállamisági eljárásban – posztolta ki hétfő éjjel Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookra.
Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.
Annak ellenére lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke Kovács Helga Mariann, Varga Zs. András Kúria-elnök felesége, hogy kevesebb, mint a fele szavazatot kapta meg a bíróktól a versenytársához képest – tudta meg kiszivárgott bírósági iratokból a brit Observer. A hvg.hu forrásai megerősítették az információt.
Az Európai Bizottság egy hónapos haladékot adott a magyar kormánynak arra, hogy meggyőzően kezelje a jogállamisági problémákat, mert különben azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részét függesszék fel amellett, hogy a helyreállítási programunk elfogadása is megakadna – árulta el egy magasrangú brüsszeli illetékes pénteken a Reutersnek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adása. A mai műsor első felében arról volt szó, hogy ezekben a napokban dőlhet el a magyar EU-s pénzek sorsa, a kormány ráadásul új, eddig nem, vagy csak a sorok között jelzett felajánlásokat is tett a Bizottságnak, hogy ezekkel is elősegítse a megállapodást. A témával kapcsolatban Weinhardt Attila, a Portfolio Makro rovatának elemzője volt a Checklist vendége. Az adás második részében Zsoldos Ákost, lapunk Globál rovatának elemzőjét kérdeztük a nemrég becsődölt Oroszországról. Bár elemzők hangsúlyozzák, hogy ezt a csődöt nem a pénzhiány, hanem az idézte elő, hogy az oroszok a szankciók miatt technikailag nem tudják átutalni az adósságszolgálatot, arról kevesebb szó esik, hogy az orosz államháztartás egyre rosszabb állapotban van.
Miután bejelentette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy négy területen konkrét engedményeket tett az Európai Bizottság felé a kormány a megegyezés érdekében, majd Orbán Viktor kormányfő közölte, hogy az összes technikai akadály elhárult a megegyezés útjából, megkereste a Portfolio az Európai Bizottság illetékes szóvivőit. Számos kérdést feltettünk nekik, amelyekre általánosságban küldtek gyors válaszokat.
Ma járt le a jogállamisági levélben megszabott kéthónapos válaszadási határidő az Európai Bizottság által felvetett problémákra, a kormány pedig el is küldte a válaszát az Európai Bizottság jogállamisági kondicionalitás levelére.
